Michelangelo "elcsavarta" Mózes fejét

Létezik egy dokumentum, amely arról számol be, hogy a II. Gyula pápa sírján található Mózes szobor 25 évvel elkészülte után "változtatott" testtartásán. Michelangelo műve a római San Pietro in Vincoli templomban található, és a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett alkotása.

Christoph L. Frommel, a legnagyobb Michelangelo-kutató egy nemzetközi konferencián jelentette be a dokumentum létezését. A feljegyzés egy levél, amelyet Antonio Forcellino restaurátor talált filológiai kutatásai során. A levelet egy ismeretlen ember írta Giorgio Vasari festőnek, nem sokkal a szobrász halála után, de a művészettörténetben eddig soha nem utaltak rá.

Az ismeretlen, aki bejáratos volt Michelangelóhoz, a levélben részletesen leírja, hogy megszemlélve a szobrot kifejtette a híres művésznek: jobban hatna, ha "Mózes feje kicsit oldalra fordulna". És két nap múlva, amikor újra megnézte az alkotást, Mózes oldalra fordult fejjel ült. Michelangelo tréfásan közölte a meglepett illetővel, hogy "Mózes múltkor hallotta, hogy beszélgetünk, és hogy jobban megértse, mit is mondunk, felénk fordult". Ez olyan csoda volt - írja a levél írója -, amelyet megvalósíthatatlannak tart.

A Mózes restaurálása során a levélen kívül más bizonyítékokat is találtak a szobor megváltoztatására: látható, hogy a test elfordításához a trón baloldalát 7 cm-rel lejjebb kellett vinni, ahhoz pedig, hogy a bal lábát hátul megtámaszthassa, 5 centivel feljebb kellett húzni a térdét. Ezenkívül a szobor átvizsgálása során felfedezték, hogy megmaradt rajta egy széles öv, amelynek elöl nyoma veszett.

Frommel szerint az érdekes dokumentum mondanivalója helyett valójában vallási okai vannak annak, hogy Michelangelo változtatást végzett szobrán. Mózes ugyanis nem azért fordul oldalra szakállát markolva, hogy legyőzze szenvedélyét és megmentse a kőtáblákat, mint ahogyan Sigmund Freud sugallta. Mózes tekintetét a templom főtengelye és a kereszthajó oltáraitól fordítja el, ahol, mint új Aranyborjút, Szent Péter láncait imádták. A szobor tehát, amelynek alapján Michelangelót az ellenreformáció bajnokának tekintették, valójában arra bizonyíték, hogy a szobrász inkább a reformáció híve volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2020

• Fritz Haber és a harci gázok
• A titokzatos Húsvét-sziget
• Arkhimédész hadigépei
• Margit hercegnő, az örök második
• Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban
• Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?
• A Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Marie Curie és a radioaktivitás
• Hét híres áprilisi tréfa